Ütemterv – A kísérleti koncepciók kiterjesztése ipari megoldásokra
Ez a forgatókönyv azokat a vállalatokat célozza, akik számos kísérleten túl vannak már az Ipar 4.0 különféle koncepcióinak megismerésében és tesztelésében. Az Ipar 4.0 kísérleti alkalmazásaitól annak szélesebb körű bevezetéséig kulcsfontosságú szempont az összehangolás a termelési folyamat vagy értéklánc és a saját gyártási folyamatokkal előállított különböző termékcsoportok között.
Kísérletek és „felhasználási esetek”
Nagyon fontos egy magasabb szinten összehangolni az egyes pilotokat és „felhasználási eseteket”, lehetőleg egyetlen termékcsoportra, vagy a termékcsoport teljes gyártási eljárására vagy értékláncára koncentrálva. Ennek eredményeként előfordulhat, hogy az egyes pilotokat az új alkalmazási körre fókuszálva át kell dolgozni. Fontos annak biztosítása, hogy a kísérleti koncepciók együttműködjenek, minden koncepciót egyetlen termékcsoportra vagy gyártási folyamatra alkalmazva és kipróbálva. Ez azt jelenti, hogy a „felhasználási esetek” és a műszaki megoldások az értéklánc minden egyes lépésére és egy termékcsoportra igazolva lesznek. A gyártó berendezések és eszközök már nagy számú érzékelővel és működtetőelemmel rendelkeznek, amik képesek a kommunikációra. Az adatok és erőforrások megosztása érdekében azon szabványok és fő technológiák meghatározására kell összpontosítani, amelyeknek a termelési folyamat során alkalmazott különböző megoldásoknak meg kell felelniük. Emellett a robotizálást és az automatizálást is be kell vonni a tervekbe. A megoldások méretezésének lehetővé tétele érdekében biztosítani kell a megfelelő kapcsolódási lehetőségeket. Kiberbiztonsági megoldásokat és irányelveket kell kidolgozni, különösen a külső felek hozzáférésének és a kapcsolódó kockázatoknak a kezelésére. A vállalatoknak, amelyek nyitottak rá, hogy hozzáférési pontokon keresztül a szállítók és a partnerek számára hozzáférést biztosítsanak a berendezésekhez és adatokhoz, védelmet igényelnek az illetéktelen hozzáférés és a támadások, például a ransomware ellen. A termékleírás olyan szintre kerül, ahol a tűrések és a meghúzási nyomatékok digitalizálhatók, a gyártóberendezések és az összeszerelő szerszámok pedig értik azokat. A minőségbiztosítási és hibabiztosítási megoldások ugyanazokat az adatokat tartalmazzák. Lehetséges fejlesztés az adatelemzésből nyert ismeretek alapján meghatározni a termékadatok vagy a termelési folyamatok specifikációi módosításának folyamatát.
A „használati esetek” előnyeinek felismerése
A kulcs az informatikai struktúra. A modern IT-architektúra a rugalmasság és az agilitás érdekében a modularizációt és a széttagolást hangsúlyozza. Vagyis az eljárások és a támogató rendszerek által biztosított üzleti képességeknek jól definiált hatókörrel kell rendelkezniük olyan modulként megvalósítva, amely szolgáltatás-orientált architektúrán keresztül kommunikál és oszt meg adatokat. Ennek egyik előnye, hogy a gerincként szolgáló meglévő rendszerek modulok integrálásával új képességekkel egészíthetők ki, ha további képességekre van szükség. Ahogy a vállalat az Ipar 4.0-hoz közelít, úgy változnak a munkaerő feladatai. A vezető kutatás azt jelzi, hogy az erőforrások iránti igény nem fog eltűnni, csak a megszűnő feladatokat váltják fel fejlettebb tevékenységek. A vállalatoknak ezért olyan kultúra és szervezet felépítésével kell folytatniuk, amely hajlandó és képes alkalmazkodni a változó környezethez. A vállalat pilotprojektekből a teljes vállalatra kiterjedő adaptálási stratégiának a hosszú távú szemléletet kell követnie – lásd „egyedi tömegtermelés” –, agilis és rugalmas hozzáállással a megoldásokhoz és a lehetőségek bevezetésének módjához. A méretezés kulcsfontosságú területe az informatikai rendszereket, berendezéseket és infrastruktúrát tartalmazó ökoszisztéma és az üzleti architektúra megtervezése. Jelenleg a berendezések gyártójától érkező rendszerek és megoldások, az ERP szoftver és a gyártási rendszerek konvergenciát mutatnak. Ezek a korábban különálló, nem egymással versengő funkciókkal rendelkező rendszerek mostantól mind az Ipar 4.0-hoz alkalmazkodnak és átfedő funkciókat fejlesztenek ki – a vállalatoknak így stratégiai döntéseket kell hozniuk.
Lehetséges megközelítés a megoldás méretezéséhez
Becslések szerint az IoT 10–25 százalékkal is csökkentheti az üzemi balesetek számát, ami 2025-re évente már akár 225 milliárd USD megtakarítást is eredményezhet...Töltse le a tanulmányt, ha többet szeretne megtudni intelligens gyár koncepciónkról – az átjáróról az Ipar 4.0 felé!