Egyre több gyártó ismeri fel a fenntarthatóbb üzleti gyakorlatokból fakadó egyértelmű környezetvédelmi és anyagi előnyöket. Minden szektorban komoly erőfeszítéseket tesznek az olyan célok elérése érdekében, mint a „karbonsemlegesség”. Az ipari szektor világszinten az üvegházhatású gázok kibocsátásának körülbelül 20%-áért felelős (Világgazdasági Fórum), ami jól jelzi, hogy bőven van még lehetőség a számadatok javítására.
A fenntarthatóság már nem csupán egy népszerű kulcsszó, hanem egyre fontosabb tényezővé válik az ügyfelek, az alkalmazottak, a nyereségesség, és ami a legfontosabb, a bolygónk szempontjából. Ez számos üzemeltetési gyakorlatot érint, amelyek közül a kiváló minőségű szervizelési eljárások jelentős mértékben javíthatják a pozitív hatásokat, és segíthetnek holisztikus megközelítést megvalósítani a fenntartható és felelősségteljes gyártás tekintetében.
1. Mit jelent a fenntarthatóság a gyártás és az összeszerelés szempontjából?
A gyártási és összeszerelési folyamatok fenntarthatósága a termékek környezetvédelmi szempontból felelősségteljes, erőforrás- és energiahatékony módon történő előállítását jelenti, komoly hangsúlyt fektetve a környezetre, a társadalomra és a gazdaságra gyakorolt negatív hatások minimalizálására.
A gyártók az alábbiak segítségével javíthatják a termelési eljárásaikat:
- A hulladékmennyiség, az energiafogyasztás és a károsanyag-kibocsátás csökkentése a gyártási állomások során,
- Megújuló energiaforrások és energiahatékony technológiák alkalmazása,
- Odafigyelés a gyártási minőségre az első alkalommal jól elvégzett munkák (First-Time Right, FTR) arányának növelése érdekében,
- Az eljárások folyamatos fejlesztése, ami alkalmazkodóképes és hatékony gyártást eredményez.
2. Miért fontos a fenntarthatóság?
Ha fenntartható gyakorlatokat alkalmaz a gyártósorán, azzal nemcsak a környezeti hatását csökkenti, de egyúttal a nyereségességét is növeli. A csúcsmodern összeszerelési technológiák alkalmazása segíthet az üzeme energiafogyasztásának csökkentésében, javíthatja az ütemidőket és csökkentheti az újramegmunkálások szükségességét. Az újramegmunkálások szükségességének kiküszöbölése nem csupán közvetlen energiamegtakarításokhoz vezet, de jóval hatékonyabbá teszi az összeszerelési folyamatokat, valamint ezzel egy időben csökkenti a szükségtelen kiadások mértékét is. Az ilyen intézkedések segítenek megoldani az éghajlatváltozással és az erőforrások kimerülésével kapcsolatos kihívásokat, nagyban hozzájárulva egy jobb környezet megteremtéséhez mindannyiunk számára.
3. Mit jelent egy termék ökológiai lábnyoma?
-
54%
ennyit használt fel világszinten az összes előállított energiából az ipari szektor (Világgazdasági Fórum)
-
6,18
milliárd tonna CO2-kibocsátásért volt felelős a gyártási és építőipari szektor 2020-ban (Our World in Data)
-
30%
az üvegházhatású gázok kibocsátásának ekkora, sőt, akár még nagyobb hányadáért voltak felelősek az ipari tevékenységek az Egyesült Államokban 2021-ben (United States Environmental Protection Agency)
4. Hogyan számítható ki a CO2-hatás?
A CO2-hatás kiszámítása magában foglalhatja a gyártási folyamatok során közvetlenül kibocsátott, illetve az energiafogyasztásból, a szállításból és egyéb műveleti tevékenységekből származó, közvetett módon kibocsátott különféle gázok hatásainak kiértékelését. Számos, a CO2-hatás kiszámítására szakosodott szervezet létezik (például a Carbon Trust). Emellett több CO2-kalkulátor is elérhető a piacon, amelyek kezdeti becslést biztosítanak a hatással kapcsolatban.
Jó tudni: Az Atlas Copco CO2-kalkulátora.
A CO2-kalkulátor egy webalapú eszköz, amellyel ügyfeleink felmérhetik a modern és lehető leghatékonyabb összeszerelési technológiákra való átállás által elérhető potenciális CO2-megtakarítások mértékét. Emellett lehetővé teszi a kifinomult elemzéseken és statisztikai módszereken alapuló proaktív szervizelési szolgáltatásaink igénybevételével elérhető CO2-megtakarítások kiszámítását is.
5. Miként javíthatja a szervizelés a gyártási folyamatait, és hogyan segíthet elérni a gyártással kapcsolatos fenntarthatósági céljait?
A szerszámok és berendezések professzionális szervizelése csökkenti a meghibásodások és leállások mértékét, valamint meghosszabbítja a berendezések élettartamát. Ezek a tényezők jelentős mértékben hozzájárulnak a gyártási folyamatok ökológiai lábnyomának csökkentéséhez.
A gyártási időn kívül végzett megelőző karbantartás (a váratlan meghibásodás miatti javítással szemben) biztosítja a gyártósorok zavartalan, be nem tervezett leállások nélküli működését, ami csökkenti a további műszakok és/vagy újramegmunkálások szükségességét. A tanulmányok szerint a reaktív karbantartás 30–60%-kal több energiafogyasztással jár, mint a megelőző karbantartás (The New Building Institute). Emellett pedig a rendszeres, professzionális kalibrálás szintén javíthatja a gyártási minőséget, miközben gondoskodik a szerszámai és berendezései pontosságáról.
Szintén megjelentek olyan új technológiák, amelyekkel felügyelhetők a szerszámok és a berendezések az energiafogyasztás, a károsanyag-kibocsátás és az egyéb fenntarthatósági mérőszámok valós idejű nyomon követése érdekében, ami segít leküzdeni a mérésekkel és jelentésekkel kapcsolatos kihívásokat, ezáltal javítva az átláthatóságot. Ha minden gyártási adat rendelkezésre áll, a szervizelés elvégezhető adatvezérelt módon, a problémák bekövetkezése előtt.
Szójegyzék: kifejezések, amelyeket hasznos ismerni
- CO2e
- Tudományosan megalapozott célok
- 1., 2. és 3. kategóriájú kibocsátások
- Carbon Trust
A CO2e vagy „szén-dioxid-ekvivalens” egy mérőszám, amellyel a különféle üvegházhatású gázok (GHG-k) környezeti hatása a szén-dioxid (CO2) hatásához viszonyítható. A CO2e szabványos módot biztosít annak kifejezésére, hogy milyen mértékben járul hozzá egy üvegházhatású gáz a globális felmelegedéshez.
A tudományosan megalapozott célok olyan specifikus és mérhető célokat jelentenek, amelyeket a szervezetek kitűzhetnek maguk elé, összehangolva a kibocsátáscsökkentési törekvéseiket a klímatudomány legfrissebb megállapításaival. Ezen célok megfogalmazása a Tudományosan megalapozott célok nevű kezdeményezés (SBTi) által biztosított irányelvek szerint történik.
A tudományosan megalapozott célok célkitűzése, hogy elősegítsék a vállalati klímavédelmi törekvések összehangolását a Párizsi Megállapodás céljaival. Számos ipari vállalat, az Atlas Copcót is beleértve, belefogalmazta a tudományosan megalapozott célokat a fenntarthatósági és klímavédelmi terveibe (angol nyelven), és konkrét lépéseket tett az 1., 2. és 3. kategóriájú kibocsátások csökkentése érdekében.
Az 1. kategóriájú kibocsátások egy vállalat által tulajdonolt (vagy szabályozott) erőforrásokból származó közvetlen kibocsátások. Ezek közé tartozhatnak például a vállalat létesítményeiből és a vállalat gépjárműveiből származó kibocsátások.
A 2. kategóriájú kibocsátások a vállalat által felhasznált, megvásárolt energia, például az elektromos áram, a fűtés vagy a hűtés előállításával kapcsolatos közvetett kibocsátásokat jelentik.
A 3. kategóriájú kibocsátások olyan egyéb közvetett kibocsátások, amelyek egy termék teljes élettartama során keletkeznek, az ellátási láncot, a szállítást és főként a végtermék felhasználási fázisát is beleértve.
A termékeink 1., 2. és 3. kategória szerinti ökológiai lábnyomának kiszámítási módszere a Carbon Trust által meghatározott irányelveken alapszik.
A Carbon Trust egy független, nonprofit szervezet, amelynek székhelye az Egyesült Királyságban található. 2001-ben hozták létre azzal a céllal, hogy szakértelmet, támogatást és tanúsítási szolgáltatásokat biztosítson a vállalatok és szervezetek számára, ezzel meggyorsítva a fenntartható, alacsony ökológiai lábnyomú gazdaságra való átállást. A Carbon Trust támogatja a vállalkozásokat a CO2-hatásuk kiszámításában és a CO2-csökkentési stratégiák megvalósításában.
