A Class 0 kompresszorokkal kapcsolatos GYIK
Milyen TÜV-tesztek szükségesek az ISO 8573-1 CLASS 0 minősítéshez?
A 2. rész tesztje aeroszolokat és folyadékokat mér. A teszt végezhető részleges áramú (B2) vagy teljes áramlású (B1) módszerekkel (lásd alább). Az 5. rész tesztje csak a párát méri. Az ISO 8573 CLASS 0 tanúsítványhoz mindkét rész szükséges. Ez azt jelenti, hogy mind a három olajszennyeződés forrást – aeroszol, pára és folyadék – mérni kell.
Mi a lényegi különbség a részleges áramlású (B2) és a teljes áramlású (B1) vizsgálati módszer között?
Az ISO 8573-1 2. része szerint mindkét módszer elfogadható az aeroszolok és folyadékok méréséhez. A B2 módszer csak a levegőáram közepét célozza. A teszt kiszűri az olajaeroszolokat, de a csőfalra tapadó olajat (fali áramlás) nem észleli. A legtöbb kompresszorgyártó ezt a kevésbé szigorú módszert preferálja. A B1 módszer a teljes légáramot vizsgálja, hogy mérhetőek legyenek az aeroszolok és a fali áramlás is. Az Atlas Copco olajmentes kompresszorainál ezt az átfogó vizsgálati módszert alkalmazták, de még ilyen alapos teszteléssel sem találta a teszt olaj nyomát a kimenő levegőáramban.
Szolgáltathatnak az olajleválasztó szűrővel ellátott olajbefecskendezéses kompresszorok olajmentes levegőt?
Ezt a megoldást gyakran „technikailag olajmentes levegőnek” nevezik. Ugyanakkor, a levegőminőség még optimális körülmények esetén és többlépéses olajeltávolítás után is kifogásolható maradhat az olajtartalmát illetően. Olajbefecskendezéses kompresszorok esetén még az éppen csak elfogadható levegőminőség eléréshez is levegőhűtő berendezésekre és több összetevőből álló, többlépéses olajeltávolításra van szükség.
Az előbbiekhez szükséges bármely alkatrész meghibásodása vagy nem megfelelő karbantartása a folyamat olajjal való szennyeződéséhez vezethet. Olajbefecskendezéses kompresszorok esetén mindig fennáll a szennyeződés kockázata, ami súlyos következményekkel járhat a vállalkozásra nézve.
Milyen hatása van a környezeti hőmérsékletnek?
A levegőrendszerek hatékonyságát és tisztaságát befolyásoló egyik tényező a hőmérséklet. Olajeltávolító szűrőkkel rendelkező olajbefecskendezéses kompresszorok esetében a szűrési felület hőmérsékletének növekedésével egyenesen arányosan nő a szűrőközegen keresztüli olajáthordás mértéke. Ha a kompresszorhelyiség környezeti hőmérséklete 30 °C-ra emelkedik, a kompresszor kimeneti hőmérséklete a 40 °C-ot is elérheti, amely esetben az olajáthordás a meghatározott érték 20-szorosa lesz. Az ilyen hőmérsékleti értékek még a hidegebb éghajlatú országokban sem szokatlanok, hiszen a kompresszorhelyiség hőmérséklete jóval magasabb, mint a kültéri hőmérséklet.
A hőmérséklet hatására a levegőben lévő gőzök mértéke is megnő, amelyek egy része eljuthat a végtermékig. Mindemellett a magas hőmérséklet az aktív szénszűrők élettartamát is csökkenti. Ha a hőmérséklet 20 °C-ról 40 °C-ra nő, az akár 90%-kal is csökkentheti a szűrő élettartamát. Ami pedig ennél is rosszabb, hogy az aktív szénszűrő nem figyelmezteti a felhasználót, ha telítődik. Egyszerűen csak továbbengedi az olajat a folyamatok felé. Az Atlas Copco olajmentes kompresszorai esetében a levegőminőség független a hőmérséklettől.
Milyen hatással van a környezeti levegőben található olajszennyeződés a kompresszorokra?
A környezeti levegő nagyon kis mértékben tartalmaz olajat, amely járművekből és ipari forrásokból származik. Azonban normális esetben az olajtartalom még a szennyezett területeken sem haladja meg a 0,003 mg/m3 mértéket. Ez az érték a TÜV által egy jelentős mértékű gépi tevékenységeket végző (esztergálás, marás, csiszolás és fúrás) gyár közelében végzett teszteken alapszik.
A területen erős volt a járműforgalom, és egy hulladékégető is volt a közelben. Ha egy olajmentes kompresszor be is szívja ezt a rendkívül alacsony szintű légköri olajat, azt szinte teljes mértékben elmossa az közbenső hűtőben és az utóhűtőben lévő kondenzátum, így Ön tiszta, olajmentes levegőt használhat a folyamatához.