10 lépés a zöldebb és hatékonyabb gyártás érdekében

Karboncsökkentés a zöld gyártás érdekében – minden, amit tudnia kell
10 lépés a sűrítettlevegő-előállítás zölddé tételéhez

Everything you need to know about your pneumatic conveying process

Discover how you can create a more efficient pneumatic conveying process.
3D images of blowers in cement plant
Bezárás

Hogyan méretezze a sűrítettlevegő-csöveket?

A nem megfelelő sűrítettlevegő-elosztó rendszerek magas energiaszámlákhoz, alacsony termelékenységhez és a levegős szerszámok gyenge teljesítményéhez vezetnek.

2024. július 12.

Alapvető fontosságú, hogy sűrített levegős hálózatának elosztórendszere megfelelően megtervezett legyen. Helyes kialakítással energia takarítható meg, a levegős szerszámok pedig optimális körülmények között üzemelhetnek.

Egy megfelelően megtervezett sűrítettlevegő-elosztó rendszernek három kitételt kell teljesítenie: alacsony nyomáscsökkenés a kompresszor és a felhasználási pont között, az elosztócsövek minimális mértékű szivárgása, valamint hatásos kondenzátum-leválasztás, ha nincs felszerelve sűrítettlevegő-szárító.

A kompresszor és a felhasználási pont közötti nyomáscsökkenés alacsonyan tartása

a sűrítettlevegő-cső mérete
Ez a három követelmény vonatkozik elsősorban a főcsövekre, valamint a tervezett sűrítettlevegő-fogyasztásra, mind a jelenlegi, mind a jövőbeli igények figyelembe vételével. A kezdetekben szükségesnél nagyobb méretű csövek felszerelésével járó költségek alacsonyak a teljes sűrített levegős csőrendszer teljes átépítésének költségeihez képest.

A levegővezeték-hálózat elvezetése, a tervezés és a méretezés mind fontos tényezők a sűrítettlevegő-előállítás hatékonysága, megbízhatósága és költségei szempontjából. A csővezetékekben fellépő nagy mértékű nyomáscsökkenést időnként a kompresszor üzemi nyomásának növelésével – például 7 bar(e) értékről 8 bar(e) értékre – ellensúlyozzák.

A fix sűrítettlevegő-hálózatokat úgy kell méretezni, hogy a csövekben fellépő nyomáscsökkenés mértéke ne haladja meg a 0,1 bar értéket a kompresszor és a legtávolabbi felhasználási pont között.

Ebbe bele kell számítani a rugalmas csatlakozótömlőkben, a tömlőcsatakozásoknál és az egyéb szerelvényeknél fellépő nyomáscsökkenést is. Ezen alkatrészek megfelelő méretezése kiemelkedően fontos, hiszen gyakran az ilyen csatlakozásoknál jelentkezik a legnagyobb méretű nyomáscsökkenés.
A következő egyenlettel kiszámítható a sűrítettlevegő-hálózat maximálisan megengedett csőhossza, egy meghatározott mértékű nyomáscsökkenés biztosítása érdekében:
  • l = teljes csőhossz (m)
  • ∆p = megengedett nyomáscsökkenés a hálózatban (bar)
  • p = abszolút bemeneti nyomás (bar(a))
  • qc = a kompresszor tisztalevegő-szállítása, FAD (l/s)
  • d = belső csőátmérő (mm)

A legjobb megoldás, ha a sűrített levegős csőrendszert zárt hurkú kialakítással, a fogyasztás helyét gyűrűsen körülvevő vezetékként tervezik meg. Ezután a hurokból leágazó csövek vezethetők a különböző fogyasztási pontokhoz. Ez erősen időszakos használat esetén is egységes sűrítettlevegő-ellátást biztosít, mivel a levegő két irányból áramlik a valós fogyasztási pont felé. Minden rendszer esetén ilyen kialakítású sűrítettlevegő-rendszert kell használni, kivéve ha egyes nagy fogyasztású pontok a kompresszortól nagy távolságra találhatók. Ilyen esetben külön csővezetéket kell vezetni ezekhez a pontokhoz.

A sűrített levegős csőhálózat megtervezése

sűrített levegős csőhálózat

Egy sűrített levegős hálózat megtervezésekor és méretezésekor a kiindulási pontot egy olyan berendezéslista jelenti, amely tartalmazza az összes sűrítettlevegő-fogyasztó részleteit, valamint szükség van egy rajzra, amely jelzi ezek helyeit.

Egy nagyobb méretű sűrített levegős hálózat négy fő részre osztható:

  • Szállítók: A sűrített levegő eljuttatása a kompresszorrendszertől a fogyasztási területre
  • Elosztócsövek: A levegő elosztása az elosztási területen
  • Kiszolgálócsövek: A levegő elvezetése az elosztócsövektől a munkaállomásokhoz.
  • Sűrített levegős szerelvények

A sűrített levegős csőhálózat méretezése

A közvetlenül a kompresszor után fennálló nyomás jellemzően soha nem használható ki teljes mértékben, mivel a sűrített levegő elosztása során bizonyos méretű nyomásveszteség keletkezik, elsősorban a csövekben fellépő súrlódás és a sűrített levegős csövek anyaga miatt.

Emellett fojtási hatások és áramlási iránybeli változások is fellépnek a szelepeknél és a csőhajlatoknál. Ezek olyan veszteségek, amelyek hővé alakulnak, és nyomáscsökkenést okoznak.

 

A rendszer összes alkatrészével egyenértékű csőhosszok kiszámításához egy lista szükséges, amely felsorolja az összes szerelvényt és csőalkatrészt, valamint az egyenértékű csőhosszként kifejezett áramlási ellenállást. Ezeket az "extra" csőhosszokat hozzá kell adni a kezdeti egyenes csőhosszhoz. Ezután újra ki kell számítani a hálózat méreteit, gondoskodva arról, hogy a nyomáscsökkenés ne legyen túlságosan jelentős. Az egyedi szakaszokat (kiszolgálócső, elosztócső és szállítócső) külön-külön kell kiszámítani a nagy méretű rendszerek esetében. 

Légsebesség

A sűrített levegős csővezetékek kialakításakor a leggyakrabban figyelmen kívül hagyott tényező a légsebesség. A túl nagy sebesség ellennyomást, hibás vezérlőjeleket, turbulenciát és turbulencia okozta nyomáscsökkenést okozhat.

A Brit Sűrített Levegős Társaság (BCAS) legfeljebb 6m/s értékű légsebességet javasol, hogy a nedvesség és a szennyeződések ne juthassanak át az ürítőkön, és ne kerülhessenek a vezérlőelemekbe.

A 9 m/s-nál nagyobb sebesség már elegendő ahhoz, hogy a levegőáram magával vigye az esetlegesen jelenlévő vizet és szennyeződéseket. Ezért javasolt úgy megtervezni az egymásba csatlakozó csöveket és a fő gyűjtőcsöveket, hogy a légsebesség legfeljebb 6–7 m/s legyen, és soha ne léphesse túl a 9 m/s értéket.


Ha sűrített levegős rendszert tervez, kérjük, lépjen kapcsolatba az Atlas Copco egyik értékesítési mérnökével, aki segít majd Önnek a lehető legjobb és legoptimálisabb sűrített levegős elosztórendszer megtervezésében, amely csökkenti az üzemeltetési költségeket és javítja a termelékenységet.

Airnet