2024. november 8.
Tudta, hogy a sűrített levegő ideális üzemi hőmérséklete általában 5°C és 30°C vagy 40 F és 90 °F között van? Ez azt jelenti, hogy a téli hideg hőmérséklet jelentős hatással lehet sűrítettlevegő-rendszerére, különösen, ha a kompresszorhelyiségben a környezeti hőmérséklet e tartomány alá esik.
Hogyan hat a hideg hőmérséklet az Ön sűrítettlevegő-rendszerére?
Az alacsony téli hőmérséklet rövid és hosszú távú károkat is okozhat a kompresszorban. Nem ritka példa erre a fagyott kondenzátum, amely eltömítheti/károsíthatja a sűrített levegőt előállító nagyobb rendszer kritikus alkatrészeit. Más alkatrészek, például a vezérlővezetékek, leeresztő szelepek, sűrítettlevegő-szűrők és hőcserélők szintén ki vannak téve az elfagyás és a repedés veszélyének.
Egyéb lehetséges kockázatok:
- A kompresszor nem hajlandó elindulni: Nem működik a kompresszor a hidegben? Ez valószínűleg azért van, mert olyan kapcsolóval van felszerelve, amely megakadályozza az indítást, ha a környezeti hőmérséklet túl alacsony.
- A kompresszorolaj besűrűsödik: Minél alacsonyabb a hőmérséklet, annál sűrűbb az olaj! Minél sűrűbb a kompresszorolaj, annál kisebb a kenőképessége, ami viszont azt jelenti, hogy több energiára van szükség a kompresszor működtetéséhez.
- A hűtveszárító jeget képez a sűrítettlevegő-rendszerben: Ha a környezeti hőmérséklet alacsony, fennáll a veszélye annak, hogy a kondenzvíz megfagy a rendszerben és jégdugót képez, amely megakadályozza a levegő továbbszállítását a rendszerben.
- Csökkent szárítási kapacitás a sűrítettlevegő-szárítókban: A nedves beszívott levegő befagyhat a sűrítettlevegő-szárító csövekben, és a torony váltószelepeinek meghibásodását okozhatja. A sűrített levegőt előállító rendszer kipufogó-hangtompítói is befagyhatnak, ami a tisztítólevegő áramlásának csökkenéséhez vezethet.
- Az alkatrészek korróziója: Mivel a sűrítettlevegő-szárítók alacsonyabb hőmérsékleten kevésbé hatékonyak, nagyobb a valószínűsége annak, hogy a sűrített levegőt előállító rendszerben nagyobb mennyiségű kondenzátum képződik. Az idő múlásával és a nedvességszint további emelkedésével a belső alkatrészek rozsdásodásának és korrodálódásának valószínűsége is nő.
Tippek a sűrített levegős rendszer hideg időjárásra való felkészítéséhez
- A kompresszorhelyiség fűtése: Tartsa a kompresszorhelyiség hőmérsékletét a minimális üzemi hőmérséklet felett. Egy kis helyi fűtőberendezés kellő hőt biztosíthat ahhoz, hogy a hőmérséklet ne csökkenjen 5 °C (40 °F) alá.
- A kompresszor vezetékeinek fagyás elleni védelme: Ha a területen várhatóan fagypont alá csökken a hőmérséklet, a sűrítettlevegő-rendszer szabadon lévő csöveire hőszigetelő szalagot vagy más szigetelést lehet felhelyezni. Ez megakadályozza a jégdugó okozta károkat.
- A kondenzátum leürítése: A kondenzátum gyakran előfordul a kompresszorokban. Felhalmozódik a rendszerben, és alacsony helyeken, többek között a légtartályokban gyűlik össze. Télen a kezeletlen kondenzátum megfagyhat és csőtörést okozhat. Ezért fontos, hogy a rendszerben megfelelő leeresztők legyenek, lehetőleg automatikusak, amelyek szükség esetén kiengedik a vizet. Ha nincsenek automatikus leeresztő szelepek, akkor érdemes hetente néhányszor ellenőrizni a rendszert, és a visszamaradt vizet leengedni.
- Az olaj ellenőrzése: Télen a kompresszorolajat ellenőrizni és szabályozni kell. Ellenkező esetben az olaj hőmérséklete olyan szintre csökkenhet, amely megakadályozza a gép kenését vagy tömítését.
- A szükséges nyomásharmatpont biztosítása: A forró nyári hónapokban jól működő sűrítettlevegő-rendszerek télen nem bizonyulhatnak megfelelőnek. Előfordulhat például, hogy a levegő kültéren futó vezetékeken keresztül jut el egyik pontból a másikba. Ebben az esetben elég lehet, ha bizonyos pontokon egy kicsit jobban szárítja a rendszer a levegőt, de néha előfordulhat, hogy a környezeti hőmérséklet csökkenésekor teljesen másfajta szárításra van szükség a levegő minőségének fenntartásához.
- Rendszeres karbantartás: A legjobb módja annak, hogy felkészítse kompresszorát a hideg időjárásra, a szakember által végzett rendszeres karbantartás. A jól karbantartott berendezések gyakran a leghatékonyabbak az energiafelhasználás szempontjából, és kevesebb leállást szenvednek el, mint azok, amelyeknél a karbantartás nem élvez prioritást.
