Az eszközlevegő minősége és a környezeti feltételek jelentősége
Becsült olvasási idő: 4 perc
A sűrített levegő rendszerét veszélyeztető szennyeződések közül a nedvesség a leggyakoribb. Nemcsak a berendezéseit károsíthatja, például a korrózió révén, hanem a végtermékeket is, amelyekkel érintkezik – különösen az élelmiszer- és gyógyszeripari termékek esetében.
A rendszer védelme, valamint az eszközök számára szükséges levegőminőség elérése érdekében a levegőt megfelelően kezelnie kell, a benne lévő nedvesség eltávolításával, vagy mennyiségének lecsökkentésével.
Szerencsére különféle légkezelési módszerek és különböző típusú légszárítók, légszűrők és vízleválasztók állnak rendelkezésre, amelyekkel ez a munka elvégezhető. Ezek segítenek hatékonyan és eredményesen lecsökkenteni a nedvességtartalmat és elérni az eszközök számára a kívánt levegőminőséget.
A sok lehetőség miatt azonban ijesztő feladatnak tűnhet a megfelelő légkezelő berendezés kiválasztása, amivel egyidőben minimalizálhatja az energiafogyasztását, valamint a beruházási és üzemeltetési költségeit is.
A folyamat első lépéseként ismernie kell a saját követelményeit, például, hogy mennyi levegőre van szüksége és annak milyen minőségűnek kell lennie. Szükséges megjegyezni, hogy még akkor is erősen mérlegelnie kell a levegő kezelését, ha az Ön alkalmazásához semmilyen levegőminőségi osztály betartására nincs szükség, mert az megvédi a rendszerét a víz részecskéktől és a korróziótól.
Amennyiben nem biztos a fentiekben, forduljon egy szakemberhez, hogy egyeztethessen az igényeiről és a jelenlegi eszközeinek igényeiről. Ez utóbbihoz tekintse meg az alábbi táblázatot, amely az ISO 8573-1 (2010) szerinti különböző levegőminőségi osztályokat mutatja. Ez a szabvány a szilárd részecskék-, a víz- és az olaj megengedett szennyezettségi szintjét mutatja meg a különböző osztályokban.
ISO 8573.1 2010 levegőminőségi osztályok táblázata
A harmatpont jelentősége az eszközlevegő minőségében
Míg a szilárd részecskék és az olaj szennyezettségének szintje magától értetődő, a víz esetében valószínűleg további magyarázatra van szükség a nem hozzáértők részére. Ebben az esetben a levegő minőségét a nyomásharmatpont (PDP) határozza meg. Minél alacsonyabb a PDP, annál kevesebb nedvesség van a rendszerében, és annál jobb az ISO 8573-1 szabvány szerinti osztályba sorolása.
A nyomásharmatpont az a hőmérséklet, amelyen a vízgőz az aktuális üzemi nyomáson kiválik és vízzé alakul át, tehát a sűrített levegő víztartalmát adja meg.
A PDP ismerete lehetővé teszi az elsődleges szárítóberendezés típusának és az optimális szárítási módszernek a kiválasztását. Egyes technikákkal és technológiákkal nem fogja tudni elérni a legalacsonyabb nyomásharmatpontokat. Előfordulhat azonban, hogy ez nem is szükséges, ezért olyan fontos, hogy ismerje a saját követelményeit és a szükséges levegőminőség előállításához megfelelő légkezelési módszert.
A környezeti feltételek fontossága az eszközlevegő minőségében
Van még egy változó, amelyet gyakran figyelmen kívül hagynak: az Ön környezeti feltételei.
Először is, minél jobban le kell hűteni a levegőt, annál több kondenzátum fog felhalmozódni. Ezért, ha az összesűrítésre kerülő környezeti levegő nagyon meleg, akkor a szükséges PDP eléréséhez több energiát kell befektetnie, és jobb berendezéseket kell használnia.
A környezeti kondíciók felhasználása a megfelelő PDP megtalálásához
A környezeti feltételek felhasználásával szintén meghatározhatja a szükséges PDP-t (vagy megtalálhatja a megfelelő megoldást, amennyiben nincs PDP meghatározva).
Ehhez olvassa el az ANSI/ISA-7.0.01-1996 számú szabványt, és használja azt útmutatóként. Ez az a világszerte elfogadott szabvány, amely az eszközök számára szükséges levegő minőségének különböző elemeit szabályozza. Ez a leírás magában foglalja a környezeti feltételek és az eszközökhöz szükséges levegő minimális PDP-je közötti kapcsolatot.
Kimondja, hogy a (légszárító kimeneténél mért) nyomásharmatpontnak legalább 10°C-kal (18°F) alacsonyabbnak kell lennie annál a legalacsonyabb hőmérsékletnél, mint aminek az eszközök és a rendszer bármely része ki van téve. Továbbá a PDP nem haladhatja meg a 4°C-ot (39°F) üzemi nyomáson.
Az alábbi diagram bemutatja a környezeti hőmérséklet és a PDP közötti összefüggést, és útmutatóként is jól használható..
A környezeti hőmérséklet és a nyomásharmatpont közötti összefüggés
Ahogy a fenti diagram is szemlélteti, az egyik első dolog, amit meg kell tennie, hogy a lehető legalacsonyabb környezeti hőmérsékletet biztosítja, aminek a sűrített levegős berendezései ki vannak téve.
Azonban még ha nincs is PDP meghatározva, fontos észben tartani azt, hogy a nedvesség csökkentése mindig előnyös a rendszer számára, mert csökkenti a korróziót és megakadályozza a szabad vízcseppek képződését, amelyek egyaránt károsítják a sűrített levegős berendezéseket és a végtermékeket is.
Miután elvégezte az Önre eső részt és meghatározta a PDP-t, a mi szakértőink elvégzik a rájuk eső feladatot, és tanácsot adnak Önnek, hogy milyen berendezést és módszert alkalmazzon annak érdekében, hogy ne csak a megcélzott, az eszközei számára szükséges levegőminőséget érje el, hanem a hatékony módszerre vonatkozóan is.